...vagy őszi napéjegyenlőség, ahogy tetszik. Előbbi eléggé kelta elnevezés, utóbbi meg kissé nehézkes - még keresem a megfelelő nevet az ünnepnek, amellyel szerepeltethetem a privát naptáramban. Az ide vonatkozó spirit talán mindenki ismeri: e naptól (idén szeptember 23.) rövidülnek a nappalok, hosszabbodnak az éjszakák, befelé indul a lélek. Előtte azonban buli van: hálaadó lakoma!

Ami az ünnepet illeti, arról bővebben itt írok:

https://www.facebook.com/magikusnoutja/photos/a.1110201909178542/1201482460050486/?type=3&theater

és itt:

https://www.facebook.com/magikusnoutja/photos/a.1110201909178542/1201504793381586/?type=3&theater

És akkor most lássuk az ünnepi vacsit, amivel erre az alkalomra készültem!

HOZZÁVALÓK:

5 ek libazsír

6 egész csirkecomb

2 közepes cékla

6 friss füge

6 szem édes szilva (vagy egy marék aszalt szilva)

só

frissen őrölt színes bors

1 ek nádcukor

2 rozmaringág

néhány kakukkfű ág

A PÁCHOZ:

1 ek libazsír

1 ek citromlé

1 ek dijon mustár (magos)

1 ek virágméz

3 gerezd fokhagyma kipréselve

1 ek apróra vágott friss gyömbér

Egy nagy tepsit kb. fél ek libazsírral kikenünk. A céklát negyedeljük, majd fél cm vékony szeletekre vágjuk. Sózzuk, borsozzuk, megszórjuk  nádcukorral, majd szétterítjük a tepsi alján.

A csirkecombokat besózzuk. A páchoz mindent összekeverünk, és alul-felül bekenjük vele a húst. Ha van időnk, pihentessük így 1-2 órán át a hűtőben. Majd a csirkecombokat a céklára fektetjük. A friss fügét negyedeljük, a szilvákat félbevágjuk, kimagozzuk. (A következő menetet édes szilvával, vagy aszalt szilvával készítem - ez a szilva a vártnál savanyúbb lett.) A gyümölcsöket a csirkecombok közé tesszük, enyhén megsózhatjuk-borsozhatjuk. Végül rátesszük a zöldfűszereket, és 180 fokon addig sütjük, míg a bőre ropogós lesz, a belseje pedig jól átsül. Nem kell alá víz, lesz leve elég! Sülés közben meg is lehet kicsit kenegetni vele, de lehet, hogy le is önthetsz belőle.

Én kurkumás jázminrizzsel készítettem, s tökmagolajos-vörösáfonyás salátával tálaltam. Jó étvágyat! :)

Egyszerűen elkészíthető, a reakciók alapján díjnyertes vacsi sör mellé - ezt kapjátok ma. Nálunk ezen a héten szerdán volt a péntek este, amit Máté régi barátjával töltöttünk, és meglehetősen jól is sikerült, annyira, hogy komoly erőfeszítésembe telt felkelni reggel (nem így vendégünknek, aki 05:30-kor katonásan katapultált az ágyból). Egy jó estének kötelező tartozéka a finom vacsi, tex-mexszel meg ugye nem lehet mellélőni. Íme!

TEX-MEX PULYKARAGU

Hozzávalók:

1 ek libazsír

1/2 kg darált pulykamell

1/2 szál házikolbász

1 nagy fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

2 szál újhagyma

3/4 doboz konzerv kukorica

1 doboz aprított paradicsomból készült konzerv

1 kápia paprika

só

frissen őrölt bors

1-2 ek barna cukor

füstölt csípős chilipaprika

2 ek édesnemes paprika

1-2 ek Worcestershire szósz (opcionális)

nagy marék friss bazsalikom, oregano, kakukkfű (ebből kell a legkevesebb, csak néhány szál) - ezek hiányában szárított (1 tk kakukkfű, 1-2 ek bazsalikom, 1-2 ek oregano)

Előveszünk egy nagy serpenyőt. Lassan, kis lángon melegíteni kezdjük benne a libazsírt. Míg felolvad és felforrósodik, apróra vágjuk a vöröshagymát. Kis lángon hagyjuk pirulni, karamellizálódni. Míg pirul, apróra vágjuk a kápia paprikát is, és rádobjuk. Ezután jöhet a kolbász: megpucoljuk, szintén apróra kockázzuk és rátesszük a zöldségekre. Mikor minden megpirult, rászórjuk a cukrot, átpirítjuk azzal is, majd beletesszük a darált pulykahúst. Sózzuk, borsozzuk, pirítjuk. Ha megpirult, beletesszük a zúzott fokhagymát és az édesnemes piros paprikát, valamint  füstölt chilit (ízlés szerint, de vigyázzunk vele, némely példányok eléggé csípnek). Átforgatjuk, majd ráöntjük a konzerv kukoricát és a konzerv paradicsomot, a Worcestershire szószt (ha használunk), és annyi vizet, hogy ellepje. Hozzáadjuk a zöldfűszereket, s legalább fél órán át kis lángon rotyogtatva főzzük. Mikor elkészült, felkarikázzuk és belekeverjük az újhagymát, zöldjével együtt.

Salátával, fokhagymás (laktózmentes) tejföllel és lepénykenyérrel tálaljuk. A lepénykenyér receptjét itt találtam:

https://femina.hu/recept/lepenykenyer-recept/

Ez a verzió leginkább a puha tortillához hasonlít. Nekem rozsdamentes serpenyőben leégett, teflonban viszont jó lett, bár vékony, és nem teljesen puha, de ettől még finom. Ebbe is tettem egy nagyobb adag friss oreganót és némi fokhagymát, és fehér tönkölylisztből és laktózmentes vajjal készítettem. A gluténmentes verzióhoz vegyetek gluténmentes kukoricatortillát! És készítsétek kétszer annyi hozzávalóból mint a hivatkozott receptben van, mert ebből csak 4 vékony lepényke lesz, ami rendes étvággyal 2 embernek elég.

Jó étvágyat! :)

A tápláló őszi reggeli szerves részei nálunk a változatos zöldségkrémek. Kenyérre kenve, vagy felhasogatott zöldséggel tunkolva is finomak - akárcsak ez a szuper lencsekrém! Rém egyszerű, valamint gyors is elkészíteni, és nagy kedvenc!

HOZZÁVALÓK:

1 doboz konzerv lencse

1 közepes fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1/2 paradicsom

1/2 kápia paprika

só

frissen őrölt színes bors

kevés friss gyömbér (kb. 1 cm hosszú darab, vagy 1 kk)

1/2 kk őrölt római kömény

1/2 kk kurkuma

1 tk mustár

1 kk almaecet

1 ek tamari szósz (szójaszósz)

1 tk kókuszzsír

Egy serpenyőben felhevítjük a kókuszzsírt. Apróra vágjuk a vöröshagymát, s lassan karamellizáljuk a zsíron. Mikor már majdnem kész, rádobjuk az apróra vágott friss gyömbért, és a szintén apróra vágott kápia paprikával együtt megpirítjuk. Mikor már pirult, rádobjuk a szintén apróra (nagyon apróra) vágott paradicsomot, ezzel is hagyjuk egy percig, majd mehet rá a leöblített, lecsöpögtetett lencse. és sorban a fűszerek, a fokhagymát is beleértve (utóbbit belepréseljük). A sóval óvatosan, a tamari is sós! Fedő alatt rotyogtassuk még néhány percig, majd kóstoljunk, és ha kell, fűszerezzük utána. Mikor kihűlt valamelyest, turmixoljuk le a alaposan. Hűtőben minimum négy napig eláll. Jó étvágyat!

...remélhetőleg legalább szeptember végéig, ami minket illet... Egy egyszerű recept laza sörözés, borozás mellé - a kenyér rudacskákat könnyen magaddal is viheted, ha te vagy a meghívott!

A grissini receptet most innen lőttem:

http://dolcevitablog.hu/2007/03/rozmaringos-focaccia-es-grissini/

Én azonban kicsit változtattam rajta, ahogy majd látni fogjátok. Eleve egy kiló liszttel indítottam, mivel sokan voltunk a Naaagy Családi Szülinapon, ahová készült - ez elég is lett úgy 16 emberre. Gyönyörűen megkelt - komolyan mondom, életem legszebb kenyértésztája lett! Pókhálós és rugalmas, és tömény bazsalikom illattal terítette be a konyhát. Az elkészült grissinik is isteniek lettek, állagra és ízre is tökéletesek, bár én egy óvatos kóstolón túl nem merészkedtem velük.

Az alább látható gluténmentes verziót fél kiló Castello mentes lisztkeverékből készítettem, és hát, se dolgozni nem lehetett vele ideálisan, se az íze, se az állaga nem volt túl olaszos...az a helyzet, hogy meg se kelt rendesen, meg össze se állt, inkább szétesős, morzsalékos lett. Ezen persze nem csodálkoztam túl sokáig, tekintettel arra, hogy nagyrészt kukorica- és rizslisztből áll - épp emiatt szépen megcsavarni sem lehetett. Azt a technikát dolgoztam ki hozzá, hogy a valamelyest mégiscsak megkelt tésztából kisebb darabokat szaggattam, azokat golyóvá formáltam, majd a nyújtódeszkán óvatosan kukackává hengergettem, amíg engedte. Végül a nagykés lapjával óvatosan a szilikon sütőlapra tettem. A végeredmény szerencsére már nem esett szét! S bár sajnos a klasszikus grissini élmény elmaradt, arra jó volt, hogy mártogatni lehessen vele :) Ehhez a verzióhoz tehát felezzétek le minden, alább megadott hozzávaló mennyiségét.

HOZZÁVALÓK A GRISSINIHEZ:

1 kg tönköly fehérliszt (vagy gluténmentes lisztkeverék a gluténmentes változathoz)

2 zacskó (14 g) szárított élesztő

3 dl langyos víz

só, frissen őrölt színes bors

2 tk nádcukor

4 nagy gerezd fokhagyma kipréselve/apróra vágva

2 nagy marék friss bazsalikom apróra vágva (meg oregano, meg kevés kakukkfű és rozmaring ízlés szerint, lehetőleg frissen)

6 ek hidegen sajtolt olívaolaj

A lisztet, az élesztőt és a fűszereket elkeverjük egy nagy dagasztótálban, majd belekeverjük az olajat is. Ezután óvatosan hozzácsorgatjuk a meleg (nem forró) vizet, mindig csak egy keveset - nem biztos, hogy az egészre szükségünk lesz. Közben kevergetjük pl. egy fakanállal (nekem a robotgéppel szerteszállt a légben). A tésztát addig gyúrjuk, míg szépen összeáll, rugalmas lesz. Ha túl ragacsos hosszabb gyúrás után is, adjunk még hozzá kevés lisztet; ha túl száraz, pici vizet. Ezután tiszta konyharuhával letakarjuk, s meleg helyre tesszük kelni, minimum egy órára.

Ha megkelt, kicsit meglisztezett gyúródeszkára borítjuk, s kézzel diónyi (vagy kicsit nagyobb, ahogy kényelmes) darabokat szaggatunk belőle. Golyót formázunk, majd meghengergetjük a két tenyerünk között s végül szépen spirálisan megtekerjük, széthúzzuk óvatosan, hogy ne szakadjon szét - nem egy nagy truváj, főleg, hogy rusztikus műfaj, nem kell sem egyenesnek, sem szabályosnak lennie. Végül szilikon sütőlapra borítjuk, s magas hőfokon (részemről 220 fokon) 7-10 percig sütjük (vagy ahogy az alja megpirul kicsit, ellenőrizhetjük nyugodtan!). Végül kiszedjük, s hagyjuk kihűlni. Az alábbi mártogatóssal, de magában is bízvást tálalhatjuk! Kitűnő pl. sonkába tekerve is.

FETA SAJTOS MÁRTOGATÓS

2 zacskó feta (kb. 500 gr)

6-8 ek parmezán

kb. 200 gr füstölt sajt reszelve (én füstölt parenyicát használtam - ennél intenzívebb ízű sajtból talán kevesebb is elég bele)

forralt víz (amennyit felvesz :D)

3-4 ek hidegen sajtolt olívaolaj

2 gerezd fokhagyma préselve

frissen őrölt bors

sok-sok friss bazsalikom apróra vágva

A sajtokat A.) robotgéppel összekeverjük, és úgy járunk, mint én: szerteszállnak a konyhában. Vagy B.) egy tálban összetörjük a fetát villával, hozzáadagoljuk a többit reszelve, meg minden mást is, s jól elkeverjük. (Turmixba nem akartam tenni, mert megvan az esélye, hogy feltapad a falára, és nem keveredik össze.) Annyi forralt vizet adagolunk hozzá, hogy kellemesen mártogatható legyen. Sózni nem kell, a feta elég sós magától is! Ebből a mennyiségből nagyon sok lesz, elég 1,5 kg lisztből sütött grissinihez.

Ha kész, már csak a bort kell kitölteni, és indulhat a parti! Jó étvágyat! ;)

Bocs. Ezek mi vagyunk. A csapat egy kis része: Ünnepelt, Tesó, Unokatesó és én - volt rosé is, látszik?

Remélem feltűnt, hogy nem igazán posztolok - ha igen, az azt jelenti, hogy olvasóim vagytok! Az ok az utazgatásban keresendő, melynek kapcsán abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy zömmel mások főznek rám. A hétvége és a jövő hét még a pihenésé és az őszi szezonra készülésé, most azonban adnék egy rövid áttekintést nyári kalandjaimról, és egy irtó egyszerű vacsireceptet, ami nálunk a nyaralós hazaérkezés kapcsán pont éjjel fél tízre készült el. Hát igen.

A recept a bejegyzés alján lesz, akit az érdekel, görgessen egyből oda! :)

Nos tehát. Kezdődött ott, hogy nyár elejére leszoktam a cigiről, legalábbis már több, mint két hónapja nem gyújtottam rá, és még csak nem is híztam ennek kapcsán - istenien érzem magam, szeretettel ajánlom a fülakupunktúrát mindenkinek, aki hasonló cipőben jár.

Volt egy kisebb befőző szekcióm is, ahol gyömbéres eperlekvár, fahéjas meggylekvár, cseresznyelekvár, friss erdei zöldfűszerekkel készült koviubi és meggylikőr született, de még vannak terveim a nyár végi, ősz eleji napokra is.

Aztán a Női Jógaterapeuta Képzés részeként voltam egy szuper táborban Pannonhalmán, ahol Csilla barátnőm főztjét ettem egy komplett hétig - vega, glutén- és laktózmentes, 90%-ban tejmentes verzióban. Ráadásul gongra a megfelelő időben, naponta háromszor, a jóga gyakorlataival megtámogatva. Az az igazság, hogy ez nem meglepő módon nagyon rendbe rakott, igyekszem itthon is folytatni, az utazgatás miatt egyelőre kompromisszumokkal.

Merthogy utána szinte rögtön indultam is a családdal a Tiszára (előtt azért még hivatalosan is asztrozófus lettem <3), kedves barátok karéjában, s ott szintén nem én főztem, hanem barátném anyukája - mindenféle finomat, ám közel sem a fenti jógikus napirend szerint éltem. Nem, itt inkább a sátrazós, időtlenségben lebegős, este nótázós-sztorizós-pálinkázós élmények vártak, de itt is tanultam újat. Méghozzá házigazdánktól, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet nyugalmazott vezetőjétől, aki évtizedek óta gyűjti a jobbnál jobb recepteket - mindegyikben van szalonna, hagyma meg zsír, és csodálatos még olvasni is őket. Részéről egy frenetikus vaddisznó pörkölttel járult hozzá közös vacsoráinkhoz, amit meg is örökítettem. Komolyan mondom, szinte zenélt. Jó sok vörösbor volt benne. Íme:

Aztán következett elképesztően pihentető három napunk imádott Nógrád megyénkben, Zsuzsi barátnőmnél, ahol most a növényi tejek világából kóstoltam számomra újat, és elképesztő mennyiségű, tárcsán sütött húst és zöldséget fogyasztottam el.

A nyár folyamán vacsizni is voltunk párszor Mátéval, erről majd egy összefoglaló posztot láthattok nemsokára.

És most a tegnap esti vacsi, ami olyan későn lett kész, hogy reggelizni sem tudtam utána. Pontos mennyiségekkel most nem tudok szolgálni, álmos voltam, éhes, és rozéztam közben, de finom lett!

KÉSŐ ESTI PULYKA (gluténmentes)

Hozzávalók:

2 ek kókuszzsír (vagy más zsiradék)

1/2 kg pulykamellfilé

1 ujjnyi szelet (minimum) kolozsvári szalonna

1 doboz szójatejszín (helyettesíthető más növényi tejszínnel is, semlegesebb íze miatt rizstejszínnel pl., vagy használhatunk főzőtejszínt is)

1 doboz aprított paradicsom

1 nagy fej vöröshagyma

3 nagy gerezd fokhagyma

2 nagy marék friss bazsalikom

ujjnyi friss gyömbér

só, frissen őrölt bors

2 ek pirospaprika

2 dl rozé (minimum)

1 marék apróra vágott sós mogyoró

1 zacskó feta

spagetti tészta (hagyományos, vagy gluténmentes kukoricatészta)

olívaolaj (az elkészült tésztára)

Elkészítés:

A kókuszzsírt egy nagy serpenyőben kis lángon felhevítjük. Közben apróra vágjuk a vöröshagymát, és rádobjuk. Mehet rá a szalonna is, lassan pirítjuk őket együtt. Aztán jön az apróra vágott gyömbér, és a kis kockákra szeletelt pulykahús. Sózzuk, borsozzuk. Ha megpirult, fedő alatt pároljuk még egy kicsit. Aztán rászórjuk a pirospaprikát, felöntjük a roséval, paradicsomszósszal, tejszínnel, beletörjük a fokhagymát. Most már az aprított mogyoró és a friss bazsalikom is belekerülhet, összerottyantjuk, s voilá!

Közben persze tésztát is főzünk sós vízben, amit nem öblítünk le, viszont meglocsoljuk kevés hidegen sajtolt olívaolajjal, mikor elkészült. Tányérra szedjük, a tetejére kanalazzuk a ragut, s megszórjuk fetával, ha maradt (nem maradt :( ), bazsalikommal is. A gyerek is imádta!

Jó étvágyat!

Nemrég csodálatos női körben volt alkalmam elmélyíteni kismamajóga oktatói tudásom. Tanárom Kornhoffer Tünde jógaterapeuta, az Aranycsillag Jóga vezetője, az Anaya női-, gyermek-, tini- és kismama jóga édesanyja volt, társaim fantasztikus nők, minden korosztályból. Számtalan megható és felemelő, vagy épp iszonyú vicces pillanatot adott ajándékba az intenzív hét.

Számomra azért is nagyon izgalmas volt, mert új helyzetben próbálhattam ki magam: én etettem a lányokat. Tulajdonképpen olyan volt pont, mint egy tábor, csak én hazajöttem aludni. Ennek kapcsán osztok meg veletek néhány kipróbált receptet. Kemény munka volt, de nagyon élveztem, és sikert arattak az ételek is - hála Istennek!

Kezdjük valami egyszerűvel:

VEGÁN BOLOGNAI MAKARÓNI

Egy nagy kedvenc vegán, gluténmentes változata. Ha szénhidrát szegényebben ennéd, pl. fogyókúra, IR diéta, vagy egyéb miatt, javaslom hozzá a cukkíni spagettit! És hagyd ki a cukrot, nem feltétel a szuper ízekhez! Ha nem vagy olyan szigorú magaddal, választhatod a sima durumtésztát és a valódi sajtot is, természetesen. Így esélyes, hogy a gyerekek is szeretni fogják!

HOZZÁVALÓK (6 személyre)

A tésztához:

2 zacskó kukoricalisztből készült spagetti tészta

2 ek hidegen sajtolt olívaolaj

1 ek só

A szószhoz:

250 gr vöröslencse

2 ek vegamix

2 babérlevél

2 aprított konzerv paradicsom

2 nagy fej vöröshagyma

3 szál közepes sárgarépa

2 szál halványító zeller (szárzeller)

4 gerezd fokhagyma

só, frissen őrölt bors, bazsalikom, oregano, kakukkfű ízlés szerint (részemről lehetőleg friss, és sok)

2 ek nádcukor (elhagyható)

4 ek kókuszolaj

A szóráshoz:

vegán cheddar sajt és/vagy:

pirított kókuszchips és/vagy:

sörélesztő pehely

A salátához:

3 kígyóuborka

fél citrom leve (vagy kicsit több)

1, 5 ek erdei méz/fenyőméz

só

frissen őrölt vegyes bors

1-2 ek olívaolaj

hántolt napraforgómag

ELKÉSZÍTÉS:

Tegyük fel főni a vöröslencsét 2 ek sós vegamix-szel és a babérlevéllel. Nem kell beáztatni, anélkül is nagyon gyorsan megfő! A levét félretehetjük, hátha szükség lesz rá a szószhoz. A babérlevelet vegyük ki, ha elkészült!

Amíg fő, kevés kókuszolajon karamellizáljuk az apróra vágott vöröshagymát. A sárgarépát és a szárzellert finomra reszeljük sajtreszelőn, vagy nagyon apróra vágjuk aprítógépben. Ezt is rádobjuk a hagymára, és összepirítjuk. Mehet rá a cukor, ha használunk, ezzel is kevergessük egy percig. Aztán a megfőtt, leszűrt vöröslencse - ezen a pontos tehetünk rá 1-2 ek kukoricalisztet, hogy sűrűbb legyen, de nem muszáj. Majd ráöntjük a két paradicsom konzervet, és fűszerezzük - mehet bele a kipréselt fokhagyma is.

Közben a tészta is megfő némi sóval. Ha elkészült, szűrjük le (a főzővizéből tehetünk a mártásba 1-2 kanállal), és forgassuk meg 2 ek olívaolajban, hogy ne ragadjon össze.

Az uborkasalátához reszeljük le az uborkát karikákra, sózzuk, borsozzuk, tegyük rá a mézet, az olajat és a citromlét, majd szórjuk meg napraforgómaggal.

A spagettit tálaláskor pirított kókuszpehellyel, vegán, vagy sima sajttal, esetleg sörélesztővel szórjuk meg.

Jó étvágyat!

Az alábbi recept hőségriadóra is ideális, szeretettel ajánlom - főképpen, ha szereted a karakteres ízeket. Én két citrom levét használtam el hozzá, ami jó is volt a nagy melegre való tekintettel, de egyetlen citrom levét használva simulékonyabb, kevésbé harsogó íze lesz ennek a csodás ételnek. Arra is érdemes figyelni, hogy érett gyümölcsöt válasszunk hozzá - így teltebb, selymesebb az összhatás. Gluténmentes, tejmentes recept, késő esti csúnyafotóval.

HOZZÁVALÓK 3 személyre:

1 nagy csirkemell

kevés olaj

só

frissen őrölt vegyes bors

2 tk nádcukor

1-2 ek méz

1 nagy, érett citrom leve (vagy 2, ha nagyon intenzív ízeket akarsz)

1 csokor újhagyma

2 gerezd fokhagyma

1 csokor friss bazsalikom

1 csokor petrezselyem

némi növényi tej, vagy kevés víz (elhagyható)

2-4 ek kókuszreszelék (elhagyható)

2 ek szezámmag

ELKÉSZÍTÉS:

A csirkemellet nagyobb csíkokra, darabokra vágom. Mindkét oldalát megsózom, frissen őrölt borssal megszórom. Egy serpenyőt vékonyan kiolajozok, és beleteszem a csirkecsíkokat sülni. Nem mozgatom, kis-közepes hőfokon hagyom jól megpirulni az alját.

Ha ez megvan, megfordítom a szeleteket, hogy a másik felük is megpiruljon. Mikor kész, hozzáadom a felszeletelt újhagymát zöldjével együtt. Meglocsolom a húst 1-2 evőkanál mézzel, és hagyom még pirulni 1-2 percig kis lángon.

Míg a csirke pirul, elkészítem a mártást. Egy nagy, érett citrom levét kifacsarom, hozzákeverek még némi frissen őrölt színes borsot, belenyomom a fokhagymát, és elkeverem a nádcukorral (vagy helyette ez is mehet mézzel), s ráöntöm a húsra. Ha túl kevés, kis vizet, vagy növényi tejet adhatunk hozzá. Fedő alatt főzzük még tovább, hogy jól átjárja a citrom íze. Ha szeretnék, tehetünk bele kókuszreszeléket, ami egyrészt hűtő hatású a melegben, másrészt így sűrűbb szaftot kapunk.

Míg fő, egy száraz serpenyőben megpirítunk 2 evőkanál szezámmagot állandóan mozgatva, kis lángon, és felaprítjuk a zöldfűszereket. Már csak annyi a dolgunk, hogy ezeket az elkészült csirkéhez keverjük! Köretként rizst, salátát ajánlok hozzá. Jó étvágyat!

Néhány nappal ezelőtt gyógynövénygyűjtő túrán voltunk a Pilisben. Sok mindennel megismerkedtünk, s hoztunk is haza egy kis kakukkfüvet meg oregánót. Menjetek ti is szedni, tök más íze van, mint a teraszon neveltnek, pedig az is csodás! A személyes véleményem az, hogy ami az erdőben termett, abban benne lesz az erdő szelleme, ez pedig mindenképpen plusz árnyalatokkal gazdagítja az ízeket.

Nekem az erdő kicsit savanykás, kicsit földes, kicsit édes, és nagyon fűszeres ízű, illatú hely volt mindig is.

Az alábbi, rendkívül egyszerű recept a kedvemért rizstejszínnel készült, de természetesen használhatsz rendes, illetve laktózmentes tejszínt, vagy szójatejszínt is – a kókuszt ehhez nem ajánlom, szerintem nem stimmel ízben a gombához.

A szalonnát kihagyhatod, a libazsírt lecserélheted pl. kókuszzsírra, parmezán helyett esetleg megszórhatod sörélesztővel a kész finomságot – így vega, vagy vegán lesz. És természetesen eheted rendes olasz tésztával is, úgy is isteni. A cukkíni spagetti azonban kitűnően működik nagy melegben, ráadásul glutén mentes is.

Na és most nézzük a receptet, úgy kábé 4 személyre:

kevés libazsír

kis darab házi szalonna felkockázva

egy doboz gomba felkockázva

1 doboz rizstejszín

2 gerezd fokhagyma

(friss, erdei) szurokfű

(friss, erdei) kakukkfű

2-3 ek parmezán (szórható)

só, bors

1/2-1 dl száraz fehérbor

fejenként 1 cukkíni

½ citrom leve (maximum)

1 ek kukoricaliszt

A cukkínit 1.) zöldségspirálozóval tésztává alakítjuk, vagy 2.) hosszában néhány mm-es szeletekre vágjuk, majd felcsíkozzuk. Sózzuk, borsozzuk (ha van otthon borsikafű, azzal is isteni lesz), enyhén megcitromozzuk. Pihentetjük úgy 10 percet, majd a levét leöntjük, s így tálaljuk.

A mártáshoz egy serpenyőt vékonyan kikenünk libazsírral. Nekem erre szükségem volt, hogy ne égjen le a szalonna, de teflon serpenyőnél a szalonnát kis lángon megpirítani is elég lehet, annak is lesz elég zsírja. Szóval kis lángon felmelegítjük a libazsírral kikent serpenyőt, megpirítjuk benne a szalonnát, majd a gombát is rátesszük, s megborsozzuk. Ekkor még ne sózzunk, mert levet ereszt! Ha megpirult, megszórjuk kevés kukoricaliszttel (vagy tetszőleges liszttel, ha nem cél a glutén mentesség), és így is keverünk rajta egyet. Mehet bele a tejszín, a bor és a só, a fokhagyma, majd a parmezán. Összeforraljuk, s végül belekeverjük az apróra vágott friss zöldfűszereket. Ezzel már nem nagyon főzzük, hadd maradjon erdőillata :) Jó étvágyat!

És most néhány szó ezekről a csodálatos fűszerekről:

A kakukkfű hatékony megfázás ellen, köhögésre, s fertőtlenítő hatású. Mi rendszeresen isszuk télen torokfájás, nátha, lázas állapot esetén. A friss kakukkfű teának a gyermek is rajongója mézzel, citrommal. Kitűnő fűszere az olaszos ételeknek, paradicsomszószoknak, gombának. Ráadásul olyan csodás illata van, mint egy komplett nyári rétnek. Emésztési problémák esetén pl. szélhajtónak használják. Fő hatóanyaga a thymol, amiből a kerti kakukkfű tartalmaz többet, mint a mezei, így állítólag gyógynövényként is hatékonyabb vadon növő társánál. (De az erdő szelleme, ugye…) Az ayurvéda kapha és vata kiegyensúlyozónak ismeri. Maria Treben (és egy régi ayurvéda tanárom) reggel kávé helyett ajánlja a kakukkfű teáját, frissítő hatás miatt, de gyerekek erősítő szereként, reumás és ideges problémák segítőjeként, női szerként is hivatkoznak rá.

Az oregánó/szurokfű/ szintén jó megfázásos tünetekre, meg olasz kajákhoz, és, akárcsak a kakukkfüvet, akkor jó szedni, mikor virágzik. Pitta növelő, vata, kapha csökkentő.

Mivel nyár van, és végre csodálatos az idő, egyszerűen muszáj kinn lennem a szabadban. Ennek kapcsán pedig előkerült a bringa is, és Máténak hála, újra rászoktam. Azon felül a tetőtéri lakásban rendes hőségriadó idején reggel nyolc körül már 32 fok van, így a délig alvás sem opció – tökéletes együttállás a piacozáshoz!

Szentendrén, ahol élünk, rettentő hangulatos kis piac van a városban. Annyira idilli, hogy az már-már giccses: patakparton játszó gyerekekkel, piknikező kutyásokkal, bringásokkal, sok-sok ismerőssel és valóban szép árukkal.

Szombat reggel tehát bringára kapva legurultunk a gyönyörű patak parti úton. Máté vigyázott a cangákra, én pedig vadásztam, válogattam és fizettem, lakatot ugyanis nem vittünk, és nem volt túl bonyolult így sem.

Isteni mangalicakolbászt lőttünk, nem is volt túl drága. A kecsketejből készült joghurt 500 forint volt, és szintén finom. Salátát kétfélét is vettem, az egyáltalán nem volt drága, sőt – és az íze sokkal jobb, mint a boltié. Plusz pont, hogy nem volt bedobozolva és benejlonozva sem. Mi otthonról vittünk magunkkal zacskókat a hátizsákunkban. Ezeket igyekszem tisztán tartani, és jó sokszor használni, újakat meg nem nagyon gyűjteni.

Paradicsomot (majdnem) legolcsóbban 690-ért kaptunk, de volt 1800-ért is (Dzsízusz!), pedig asszem, nem is volt bio. Keveset vettem, és tisztában vagyok vele, hogy kábé kétszeres áron a boltihoz képest, de azt kell mondjam, az íze köszönőviszonyban sem volt a boltiéval. Sokkal, de sokkal finomabb, és piros, és érett, és illatos, és egy olyan nénitől vettem, aki a falusi nagymamámra emlékeztetett – szóval nekem nagyon megérte.

Vettünk még némi friss zöldfűszert, kecsketejből készült „fetát” orbitálisan drágán, továbbá csodálatos, friss, zsenge céklát, ami viszont jóval olcsóbb volt, mint amit otthagytam előző nap a Lidl-ben. Ez utóbbiról annyit, hogy rajongója vagyok! Ilyenkor nincs olyan földes íze, mint télen, hanem csodálatosan friss és lédús és ropogós, és nagyon ajánlom, hogy felhasználd a szárát és a levelét is!

És akkor egy egyszerű ebéd, amit a piac ihletett (most kivételesen mennyiségek nélkül – annyit csinálj, amennyit szeretnél):

Sütőben sült újkrumpli céklasalátával és kecskejoghurttal

A krumpli:

apró szemű újkrumpli

olaj

só, bors

Tandoori masala (vagy más tetszőleges fűszerkeverék)

A krumplikat megmossuk, ledörzsöljük, megszárogatjuk, és egy olajjal vékonyan kikent tepsibe tesszük. Sózzuk, borsozzuk, rátesszük a fűszerkeveréket, kézzel összeforgatjuk. Magas hőfokon először alufólia alatt, majd anélkül megsütjük, míg megpuhul, és a héja ropogós lesz. (Nekem azt mondták a nénik, hogy 20 perc alatt megsül, és fólia sem kell, de nekem így is egy óráig tartott).

A saláta:

zsenge cékla julienre vágva

só

frissen őrölt bors

limelé (vagy citromlé)

dióolaj

apróra vágott snidling

apróra vágott sósmogyoró

A mártogatós:

kecskejoghurt

fokhagyma

só

Végtelenül egyszerű s könnyű étel, ráadásul rendkívül egészséges a friss céklának köszönhetően. Sőt, ezt a céklát még a fiam is megette. Jó étvágyat!

A képen látható étel ránézésre tök rahedli és igazából sajnos alig látható, tehát nem ezzel fogok gasztrofotó versenyt nyerni. De ha hiszitek, ha nem, annyira, de annyira finom volt, hogy muszáj posztolnom. És irtó egyszerű.

HOZZÁVALÓK (2-3-4 személyre)

kevés napraforgó olaj

2 nagy fej vöröshagyma

5 gerezd fokhagyma

2 ek kukoricaliszt

só, bors

biovegeta ízlés szerint

szerecsendió (lehetőleg frissen reszelve)

parmezán (minél több, annál jobb)

trappista sajt reszelve ízlés szerint (sok)

1 csomag zöldspárga

2-4 dl rizstej

A spárgát megmossuk, és letörjük a szára alját, ahol könnyen elpattan magától is. Leitatjuk róla a vizet egy konyharuhával, majd még kettőbe törjük a szárakat. Egy közepes tepsit vékonyan kikenünk olajjal, és beleterítjük a spárgákat.

Egy közepes serpenyőt szintén vékonyan kiolajozunk, és karamellizáljuk benne az apróra vágott hagymát. Amikor elkészült, rászórunk egy-két evőkanál lisztet (én kukoricalisztet használtam), és elkeverjük. Ezután felöntjük rizstejjel. Először csak kevesebbet tegyünk rá, ha besűrűsödött, és kevésnek találjuk a mártást, akkor mehet még egy kicsi.

Préseljük bele a fokhagymát, tegyük bele a szerecsendiót, a biovegetát, sózzuk, borsozzuk. Mehet bele a parmezán is. Mikor felforrt, zárjuk le, és öntsük a mártást a spárgára. Tegyük sütőbe, s 200-220 fokon süssük meg, Mikor megpuhult, szórjuk a tetejére a trappistát, és süssük tovább, amíg megpirul.

Remekül illik hozzá a paradicsomsaláta, vagy bármilyen ízes zöldsaláta. Itt a képen egy isteni, friss céklás-céklaleveles salival látható.

Ehhez a követezőkre lesz szükség:

1, vagy ½ jégsaláta aprítva

1 szem, vagy ½ szem friss cékla uborkaszeletelőn vékonyra vágva

a cékla levele és szára felcsíkozva

1-2 szem érett paradicsom

És a Szuper Finom Öntet:

½ dl egy jó minőségű olajbogyó sós levéből

½ citrom leve

1 kk balzsamecet

1 kk dió olaj

1 tk méz

1 csipet só és frissen őrölt bors

1 ek dijon mustár

1 nagy gerezd fokhagyma

Hát így. Az adagokhoz pedig annyit, hogy 4 személyre is elég lehet, ha rizzsel és salival eszitek, de ha csak salival, akkor ez 2-3 személyes adag. Jó étvágyat!